Ugrás a főtartalomra

Sajtó mappád

  • Kötelezően kitöltendő mező!

Ráfekszik a fejlesztésekre az XXXLutz

Huszonötmilliárd forintos beruházással új cégközpont és logisztikai bázis megépítését, emellett további vidéki áruházak megnyitását tervezi az XXXLutz. A társaság 2020-ban vette meg a Kika magyarországi bútoráruházláncát. Simonyi András január óta már a csoport mindhárom itthoni érdekeltségét irányítja. Úgy látja, egy akvizíció csak akkor lehet sikeres, ha a hatékony belső kommunikáció eredményeként az új működési elveket és a vállalati kultúrát is megértik, elfogadják az alkalmazottak.

BÚTORPIAC

„Az elképzelés, hogy egységes ügyvezetés irányítsa a cégeket, onnan ered, hogy a tulajdonos és a magyarországi menedzsment belátta: az ugyanazon osztrák családi csoporthoz tartozó Möbelix, Mömax és XXXLutz áruházak kettős üzemeltetése hosszú távon nem tartható fenn. Ezáltal ugyanis rengeteg olyan szinergiát, együttműködési lehetőséget hagynak kihasználatlanul a vállalatok, amely mindegyiknél javítaná a hatékonyságot, az eredményességet. A lépésben nyilván az is szerepet játszott, hogy a 2020. októberi itteni indulás óta a három budapesti és agglomerációs, valamint három vidéki áruházat üzemeltető, 570 munkatársat foglalkoztató XXXLutz veszteséges volt, ami elsősorban belső működési problémákra vezethető vissza” – elemezte a csoport hazai helyzetét Simonyi András, aki az XXXLutz Lakberendezési Kft. ügyvezető igazgatói posztjának az elfoglalása mellett a korábbi pozícióit is megtartotta. Így a Möbelix/Mömax áruházakat üzemeltető MMXH Lakberendezési Kft., továbbá a cégcsoport ingatlanportfólióját kezelő XXXLutz Properties Kft. ügyvezető igazgatója is. (A szakember korábban az ugyancsak osztrák bauMax barkácsáruházláncot vezette – a szerk.) Az általa irányított portfólióba jelenleg 24 áruház és 1300 munkavállaló tartozik. Az MMXH Lakberendezési Kft. égisze alatt tavaly nyáron Nagytarcsán átadott, tízmilliárd forintos beruházással épült, kétszer 23 ezer négyzetméter nettó alapterületű raktár és 1800 négyzetméternyi irodakomplexum nyolcvan új munkahelyet teremtett.

FEJLESZTÉSEK

A jövőre vonatkozó tervek kapcsán Simonyi elmondta: mind a Möbelix és a Mömax, mind az XXXLutz további áruháznyitásokat tervez Magyarországon. Utóbbi cég 40 milliárd forintos beruházással egy olyan vegyes funkciójú komplexum megépítésére is vállalkozik, amely egy 7000 négyzetméteres iroda-és szolgáltatóegységet, valamint a kétszintes mélygarázs mellett egy újabb, 10 ezer négyzetméteres logisztikai bázist és egy új, 7000 négyzetméteres Möbelix áruházat is magában foglal majd.

Kéthárom saját áruházi egység egymásra nyitása – mint például Bécs III. kerületében – nemzetközileg régóta sikeres gyakorlat az anyavállalatnál. Ott azt tartják, hogy amekkora forgalmat esetleg elvesznek ezzel az egyik márkától, akár ugyanakkorával bővülhet a másiké. A lényeg az, hogy a vevő nem egy harmadik helyen vásárol, mert az XXXLutz, a Möbelix és/vagy a Mömax egymás melletti üzemelésével létrejövő széles áruválasztékkal szinte minden igényt le tudnak fedni. A fogyasztók ezt azért is pozitívumként értékelik, mert így jelentős időmegtakarítást érhetnek el a bútorvásárlásnál. Nem véletlen – fűzte hozzá a cégvezető –, hogy a jövőbeli magyar ingatlanfejlesztéseket is így tervezik megvalósítani.

„Az XXXLutz, a Möbelix és a Mömax közötti szinergiák kihasználását fókuszba helyező munkámat jelentősen megkönnyíti, hogy mind a három bútoráruházláncnál már összeszokott és hatékonyan dolgozó menedzsment tevékenykedik, mert az XXXLutznál is csak a legfelső menedzsment egy része változott. Emellett az egységekben dolgozók többsége is olyan, több évtizedes szakmai tapasztalattal felvértezett szakember, akinek a munkájára bátran lehet építeni. Ugyanakkor a legnagyobb kihívás most az, hogy a régi beidegződéseket megváltoztatva az XXXLutz stratégiáját, vállalati kultúráját a régi Kika csapatának is hatékonyan tudjuk kommunikálni. Ezzel egy időben az új működési elveket át kell ültetni a gyakorlatba, mert a teljes koncepcióváltás jegyében a gyártó partnereink 60 százaléka lecserélődött, miközben a cég anyagés készletgazdálkodása, valamint a komplett számítógépes háttere mellett a logisztikai utak is átalakultak. Vagyis az XXXLutz nem egy régi szereplő újragondolva, hiszen egészen új koncepcióval és árukínálattal jelenik meg a magyar piacon” – taglalta a szakember.

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

Az ügyvezető szerint azonban hiába a megváltozott, ígéretes üzleti koncepció, ha az áruházakban dolgozók ezt nem közvetítik a vevők felé. Ezért kulcsfontosságú, hogy szemléletesen bemutatva, alaposan elmagyarázva, milyen módosítások miért indokoltak, a központ munkatársai mellett az áruházakban tevékenykedő eladókat, ügyfélszolgálati kollégákat is meggyőzzék a változás szükségességéről. Simonyi András ugyanis azt vallja: ha egy ilyen nagy horderejű, különböző cégkultúrák, eltérő működési modellek összefésülését eredményező átalakításba a sikeres meggyőzés nélkül fog bele valaki, akkor az törvényszerűen kudarcra ítélt.

A szakember elmondta: az eltérő szemléletre jó példa, hogy míg a Kika központilag irányított szervezet volt, az XXXLutz sokkal lazább üzleti modellben hisz. Ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy 11 országban mintegy 550, az anyacég stratégiája alapján, de önállóan működő áruház mellett számtalan saját, exkluzív márka (bútor, lakberendezési kiegészítő) is a csoport védőernyője alá tartozik.

A VÁLTOZÁS

„Az XXXLutznál – a fő súlyponti elemeket meghatározva – minden területen egyszerre kezdünk hozzá a változtatásokhoz. A legnagyobb hangsúly először a vevőkapcsolatok módosításán lesz. Ennek keretében az egész ITkiszolgálói háttér összevonásával, a call center totális átalakításával a vevőszolgálat és a reklamációs ügyintézés teljes koncepcióváltására kerül sor az ügyfélelégedettség növelése érdekében. Ezt követően az áruházlánc rendkívül széles termékbázisára alapozva az áruválaszték terén is markáns változtatást hajtunk végre. Megítélésem szerint ugyanis a márka előtt még nagyon komoly lehetőségek nyílhatnak meg, ha egy jóval gazdagabb és mélyebb (vagyis egy terméktípusból több alternatívát felsorakoztató) kínálattal a korábbinál szélesebb vásárlói réteget célzunk meg. Mindezt úgy, hogy a piaci realitásokra reagálva az igényesebb vevők felé is erőteljesebben nyitunk. Ezenkívül továbbra is erős kapcsolatban állunk a magyar bútorgyártókkal, amelyek száma sajnos az elmúlt időszakban sem gyarapodott. Mindezek a változások az év második felében érződnek majd az áruházakban, mert most a hatékony cégstruktúra kialakítása és a belső folyamatok összehangolása mellett az elengedhetetlen belső képzésre, valamint a megfelelő gazdasági stabilitás megteremtésére koncentrálunk” – fejtette ki a cégvezető.

Az új üzleti koncepció jegyében Magyarországon is hangsúlyosabban jelenhet meg az XXXLutz törzsvásárlói programja, miközben Budapesten, a Lehel utcai áruházban az anyavállalat stratégiájához illeszkedve a lánc első saját üzemeltetésű étterme is megnyílt már. Ide az osztrákhoz hasonló minőség és választék megteremtése végett az alapanyagok nagy része is Ausztriából érkezik, hűtőkamionokkal.

Simonyi András ugyanakkor hangsúlyozta: a cég sztenderdjei szerint, saját személyzettel üzemelő étterem elsődleges szerepe már csak a mérsékelt árak miatt sem a nyereségtermelés. Hanem az, hogy a gasztronómiai egység olyan minőségi kiegészítő szolgáltatást nyújtson, amely az átlagosan negyvenhatvan percnyi bútorvásárlás közben kellemes élményt garantál a fogyasztóknak. S ha beválik ez a pilotprojekt, a lánc többi itthoni áruházában is áttérnek erre a megoldásra.

„Ami számunkra a legfontosabb: a kereslet folyamatosan bővül, a bútoráruházaink forgalma pedig tavaly mind a három márka esetében, összességében kilenc százalékkal, nőtt. Ami igazán látványos, az az, hogy a webshopok értékesítése – többek között a járvány hatására – megduplázódott. Igaz, a bázis még mindig szűk, mert az online eladás csoportszinten Magyarországon egyelőre így is csak a forgalom hat százalékát teszi ki, de mivel ez a csatorna nem állít mennyiségi korlátot az áruválaszték bemutatása elé, az internetes vásárlás mellé igen nagyvonalú termékcserelehetőség is társul. Ebben a szegmensben még rengeteg belső tartalék van, így meggyőződésem, hogy ha a mostani tendencia fennmarad, az esztendő végére átlépjük a tíz százalékot” – részletezte a szakember. Hozzátette: a bútorkereskedelemben is a legnagyobb kihívás a közüzemi díjak drasztikus növekedése mellett az alapanyagok – a papír, az acél, a fa, a matracokhoz szükséges habféleségek – drágulása és a szállítási láncok összeomlása miatt kialakult hiány.

Ebből eredően jó néhány termék esetében akár több hónapos várakozási időre is számítani kell, miközben az átlagos 6–10 százalékos alapanyagáremelkedés mellett akár 20 százalékosnál nagyobb drágulás is előfordul. Az XXXLutz áruházainál azonban így is csak a hazai inflációs mértékhez közeli, 56 százalékos fogyasztóiáremelkedéssel terveznek, úgy, hogy a működési hatékonyság javításával próbálják kompenzálni a költségek bővülését, amelyet a bérnövekedés is generál. A cégcsoport ennek ellenére önerőből – a cafeteriát is bevezetve – átlagosan 10 százalékot meghaladó bérfejlesztést irányzott elő, mert az ügyvezető szerint az előttük álló feladatokat csak elégedett munkatársakkal együtt lehet megvalósítani.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

2022/8 FIGYELŐ

XXXLutz sajtóhírek

Szeretné megkapni automatikus e-mailben aktuális sajóhíreinket? Regisztráljon most!

Hírlevél regisztráció

Értesüljön az XXXLutz sajtóközleményekről email-ben.


Kérjük, válaszold meg a biztonsági kérdést a levélszemét kizárásához.


* A mező kitöltése kötelező.